A Szolnoki Hadkiegészítési Szakgyűjtemény (sorkatonai emlékkiállítás) 2005. július 15-én, a megyei hadkiegészítő parancsnokságok megalakulásának 50. évfordulója alkalmából nyílt meg, az akkori Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság épületének harmadik emeletén.

 

- „Csak az jöjjön katonának…”- sorkatonai emlékkiállítás;

- „Katonai emlékképek”- gyűjteményes kiállítás tárlatvezetéssel

 

Cím: MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság
4. Hadkiegészítő és Toborzó Központ

5000 Szolnok, Táncsics Mihály út 5-7.

Telefon: 06 (56) 505-159

HM: 02 (43) 81-60

E-mail: sorkatona.muzeum@mil.hu

Gyűjteménykezelő: Nagy Péter tartalékos főhadnagy

Nyitvatartás: Előzetes időpont egyeztetést követően a hét minden napján látogatható.

A belépés díjtalan!

„Csak az jöjjön katonának…” című kiállítás (sorkatonai emlékkiállítás)

A látogató közel 400 m²-en - kilenc kiállítóteremben - ismerheti meg a magyar hadkiegészítés 1715-2004 közötti történetét, betekintést kap a sorkatonai szolgálat 136 évébe, a toborzás történetébe. A kiállítás ismereteket nyújt a hadkiegészítő parancsnokságok kialakulásáról, a személyügyi, szociális, érdekvédelmi és kegyeleti feladatokról, valamint a katonai igazgatás és hadkiegészítés feladatairól. Képet kap a látogató a sor- és tartalékos katonai szolgálatról, a harckészültségről, mozgósításról és a területvédelemről. A kiállítás megeleveníti a Magyar Honvédség és a katonai élet jellemzőit különböző korokban.

Korabeli dokumentumok reprodukciói, térképvázlatok bemutatásával ismerhető meg az első törekvés - III. Károly király törvénykezései alapján - az állandó magyar haderő kialakítására, veszteségei pótlásának korabeli módjára. Nyomon követhető a hadkiegészítés feladatrendszerének kialakulása a napóleoni háborúk megnövekedett szükségletei kielégítésétől az 1848/49–es Magyar Forradalom és Szabadságharc hadereje veszteségpótlásának feladatrendszerén keresztül a kiegyezést követő 1868. évi XL. törvény, a sorozás intézményének törvénybe foglalásáig. Különböző korok egyenruhái, írásos és numizmatikai emlékanyagok, valamint eredeti katonai nyilvántartási okmányok, fényképek és emléktárgyak bemutatásával jelenik meg az I. világháború korának kiegészítési rendszere, a trianoni szerződés hatása a magyar haderőre a két háború között, valamint a II. világháború magyar haderő veszteségeinek pótlására hivatott intézkedések és az ezt követő béke időszakának hadkiegészítésre vonatkozó kezdeti törvényei 1955-ig.

Az 1955. év jelentős változást hozott a magyar hadkiegészítés területén, a hatályos intézkedések alapján 1955. július 1-jén megalakult 19 megyei és 1 fővárosi illetékességű hadkiegészítő parancsnokság. A kiállítás bemutatja a kor (1955–1985) kiegészítő parancsnokságainak feladatrendszerét kordokumentumok és korabeli berendezési tárgyak, valamint irodatechnikai eszközök segítségével. Emléktárgyak jelenítik meg a parancsnokságon folyó munkát, a kor szellemiségét, hangulatát.

III. terem

Eredeti dokumentumok felhasználásával mutatja be a parancsnokságok személyzeti munkájának területeit, a személyi nyilvántartás okmányait, a személyi igazoló okmányok fejlődését. Eredeti numizmatikai anyagok (kitüntetések, jelvények, plakettek) segítségével elevenedik meg a közelmúlt és a jelenkori személyi állomány elismerésének kifejezésére szolgáló, a közalkalmazottak és nyugállományú katonák részére adható kitüntetések. A hadkiegészítő parancsnokságok egyik legfontosabb feladatának, a hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítők, nyugállományú katonák, valamint hozzátartozóikat érintő, érdekvédelmi kötelezettségeinek állít méltó emléket. Egyedülálló módon mutatja be és történeti áttekintést nyújt a katonai végtisztesség megadásának különböző formáiról.

Az 1956-os forradalmi eseményeket követően a kiegészítő parancsnokságok egyik fontos feladata volt a sorköteles és tartalékos állomány biztosítása, valamint a veszteségek felmérése. A katonai nyilvántartási feladatok előtérbe kerültek. A katonai igazgatás területi szervei a hadkiegészítő parancsnokságok, amelyek honvédelmi igazgatási feladatait – az összeírástól a tartalékállományba helyezésig – törvények szabályozták, szabályozzák. A kiállítás installációkkal szemlélteti a hadkötelezettség alapján sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalok honvédelmi kötelezettségeivel kapcsolatos főbb állomásokat az összeírástól a sorozáson át a katonai szakelőképzés, a bevonulás mozzanataiig. Áttekintést nyújt a katonai nyilvántartási rendszer fejlődéséről, a honvédelmi szakelőképzés fő területeiről (gépjárművezető, ejtőernyős, búvár, lövész, vitorlázórepülő) eredeti kiképzési eszközök és numizmatikai anyagok bemutatásával.

A terem anyagának nagyobb része először a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban – időszakos kiállításként – volt látogatható, amelynek megnyitója az utolsó magyar sorkatona leszerelésének napján, 2004. november 3-án volt. Az időszakos kiállítás anyaga aztán a Szolnokon gyűjtött relikviákkal együtt átkerült szakgyűjteményünkhöz, ezzel is gyarapítva az állandó kiállítás látnivalóit. Installációkon, eredeti numizmatikai anyagokon, tárgyi és írásos emlékeken örökíti meg a magyar sorkatonai szolgálat 136 évét 1868–tól 2004. november 3-ig. Láthatóak a XIX. századi kaszárnyabelső megjelenítései, a két világháborún átívelő katonai szolgálat jellemző tárgyi emlékei, a ’70-es, ’80-as évek sorkatonai szolgálatának lefolyásával kapcsolatos relikviák.

A tárlat betekintést ad a sorkatonai szolgálat melletti kötelező tartalékos katonai szolgálatot teljesítők munkájának megismeréséhez, bemutatja a tartalékos szolgálattal összefüggő kiképzési és átképzési feladatok rendszerét az adott kornak megfelelő szemléltetéssel.

A hadkiegészítő parancsnokságok alaprendeltetéséből adódó fő feladatok megismerésére szolgál a kiállítás ezen része. Maketteken, eredeti munkaokmányokon, technikai eszközökön keresztül szemlélteti a parancsnokságok személyi állományára, valamint a nemzetgazdasági technikai eszközök igénybevételére vonatkozó feladatokat.

A haderő személyi állománnyal történő kiegészítésének, feltöltésének a sorozás-behívás mellett egyik fontos alternatívája a történelmi hagyományokon nyugvó toborzás. A sorozott állomány igénybevétele idején sem szünetelt ez, bár ebben az időben, általában a katonai tanintézetek hallgatói állományát volt hivatott feltölteni, egy ideig „pályára irányítás” néven. Eredeti nyomtatványok (reklámanyagok, kiadványok) bemutatásával ismerhetőek meg a kommunikáció eszközei régen és ma. A teremben látható egy 1848-as toborzó állomás (installáció), valamint a 2000-es évek toborzó irodáit jellemző személyi, tárgyi, és technikai feltételek, eszközök.

A sorkatonai szolgálat békében történő megszüntetését az 1949. évi XX. törvény 70/4. § (2) bekezdés Országgyűlés általi módosítása tette lehetővé. A kiállítás emléket állít a 2004. november 3-án, központi ünnepség (országos rendezvények) keretében leszerelt sorkatonáknak, bemutatva az utolsó leszerelés alkalmából, a honvédelmi miniszter által, adományozott emléktárgyakat, valamint a „centi” utolsó darabjait.

A több mint 50 festményből álló kiállítás a Magyar Néphadsereg 1952-1988 közötti időszakát eleveníti fel hivatásos képzőművészek alkotásaival, ahogyan ők látták az adott korban a katonai élet mindennapjait. A művek jelentős részét a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Képző- és Iparművészek Szövetsége által 1974-1988 között rendszeresen meghirdetett hazafias honvédelmi témájú képzőművészeti pályázatokra készítették az alkotók. A pályázatokon elfogadott képek pályázati nívódíjas alkotások, illetve a HM által megvásárolt művek jelentős része a 90-es évek elejéig a laktanyákban a sorkatonák elhelyezési körleteit, az irodákat, rendezvénytermeket díszítették, majd a humán szakanyag raktárba kerültek. Az itt látható festmények alkotói közül sokan részesültek magas művészeti elismerésben, többek között Munkácsy-díjban, Érdemes művész elismerésben, a HM pályázatokon nívódíjban.